"Mi Őt hirdetjük, miközben minden embert teljes bölcsességgel intünk és tanítunk azért, hogy Krisztus által minden embert teljességre juttassunk." Kol.1.28

"He is the one we proclaim, admonishing and teaching everyone with all wisdom, so that we may present everyone fully mature in Christ." Col.1,28

2015. szeptember 9., szerda

Migráns kérdés

VÉSZHARANG?

Olvasva és hallva az aktuális híreket, s átgondolva a napjaink „népvándorlásáról" írt tanulmányokat, összeszorul a szívem. Túlságosan bonyolult, emberileg szinte megoldhatatlan ez a probléma. Válaszok keresése közt, eszembe jut a sokak által szeretett és tisztelt Gyökössy Bandi bácsi néhány gondolata, amit tekinthetünk egy bölcs ember véleményének, de lehet akár prófécia is. Így írta, valamikor 1990. táján:

„Átsuhant rajtam, hogy ezt a kort, amit most átélünk, száz év múlva az új népvándorlás korának fogják nevezni. Népek, törzsek, százezrek, talán milliók indulnak meg napjainkban. Mindenféle háborúk üldözöttjei és ártatlan elszenvedői kénytelenek elhagyni szülőföldjüket. Sok millióan azért kerekednek fel, főként Afrikából, hogy ne haljanak éhen."

(A "Nagy gonddal a kis gondok ellen" c. könyvecske 27. oldalán található.  Kézfogás a magasból sorozat 38. füzete.)



Egyrészt nyitott vagyok az üldözöttek és tényleges menekültek önzetlen megsegítésére, támogatására, mert ők alázatosan és hálásan beilleszkednek az őket befogadó ország kultúrájába. Ennek elmulasztása a mennyből kizáró ok:

„Jövevény voltam és nem fogadtatok be engem… Bizony mondom néktek, amennyiben nem cselekedtétek meg eggyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg." - mondja Jézus. Máté 25:43,45.

Másrészt felvetődik egy kényelmetlen kérdés. Ez pedig az összeesküvés elméletek nélkül is körvonalazódó, a középkorban még katonailag visszaszorított, mára azonban megállíthatatlanul előre nyomuló iszlám hódítás.

Ami nem sikerült Szulejmánnak, az a 21. században – akár mesterségesen gerjesztett, akár gazdasági vagy etnikai feszültségekből adódó menekülthullámmal – sikerül az utódainak. Mindeközben lelki-szellemi „végváraink" romokban hevernek.

De ezen túlmenően, sokkal mélyebb gyökerű gonddal is szembesülünk, és őszintén megvallva, magam is megrettenek a gondolattól…

Felötlött bennem az egykoron virágzó, ősi Jeruzsálem, amit Nabukodonozor (Isten ítéleteként érkezve!), lerombolt. Félelmetes kép, nemde?

Isten választott népe elfordult szívében az Úrtól, bálványimádó lett, s a szomszédos pogány népektől átvett szokásaival haragra ingerelte Urát. Büntetésük, megszállásuk és fogságba hurcolásuk Nabukodonozor hadserege által teljesedett be, amit a babiloniak szimplán katonai sikerként könyveltek el, nem Isten akaratának véghezviteleként. Az Úr azonban „szolgájának" nevezte a hódító királyt. (Lásd: Jeremiás 25:9. Az más kérdés, hogy később őt magát is felelősségre vonta Isten a kegyetlenkedéseiért.)



S mit látunk ma a „keresztyén" Európában? Kiöntötte modernkori aranyborjúját, ahogy az izraeliták.

„…azután leült a nép enni és inni, azután felkeltek játszani." II. Mózes 32:6.

A Jézus nevéről nevezett egyház is „felkelt játszani" és teljesen elvallásosodott, keveredett a világgal, ezért ELERŐTLENÜLT. Bálám galád árulása elérte célját: a szentségre kihívottak elegyedtek környezetükkel.

Válás, abortusz, pénzügyi és hatalmi visszaélések, vezetői kultusz, gyűlölködés, homoszexualitás, erkölcsi hanyatlás és teológiai hitetés – mindez megtalálható benne, kivéve egy szent maradékot Krisztus Testében, akik mindvégig küzdöttek és küzdenek ezek ellen ma is.

„És ti fel vagytok fuvalkodva, és nem keseredtetek meg inkább, hogy kivettetnék közületek, aki ezt a dolgot cselekedte." I. Kor. 5:2.

Gondoljunk bele! Áldott emlékű, odaszánt misszionáriusainkon és a szeretet szolgálatokon kívül milyen példát adott ez a vén földrész a távolabbi régióknak? Ez utóbbi században vajmi keveset, nem beszélve a keresztes hadjáratról és a sötét középkor árnyairól.

Zuhanó tendencia a gyülekezetekben. Jóléti evangélium és sikerorientált üzenet hirdetése. Külsőleg és belsőleg is beolvadás a fogyasztói társadalomba, felöltözve ezzel az önelégült, kérkedő büszkeség liberális köntösét.

„Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok és meggazdagodtam és semmire sincs szükségem, és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás, és szegény és vak és mezítelen…" Jelenések 3:17.



Nem kell már Isten törvénye? Nem tetszik tanácsa, eligazítása? Nem ízlik, unalmassá vált a mennyei manna? Kényelmesebb a szabadosság, a bűn és a divatos lázadás?

Állítólag Obama kijelentette, hogy Amerika nem keresztyén nemzet többé. Mi a helyzet Európával? Életmódja elárulja a választ…

„Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak, akik a sötétséget világossá é a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserűt édessé, s az édest keserűvé! Jaj azoknak, akik maguknak bölcseknek látszanak, és eszesek önmaguk előtt! Jaj azoknak, akik hősök borivásban és híresek részegítő ital vegyítésében. Akik a gonoszt ajándékért igaznak mondják, és az igazak igazságát elfordítják tőlük." Ésaiás 5:20-23.



Törvényszegő nép! Urától és ősi hitétől elfordult vallásoskodók! Tessék akkor! Nabukodonozor a falakat döngeti. Jobb lesz a Saria törvénye?! (Lásd a kifejezetten aggasztó, franciaországi állapotokat!) De emlékezzünk meg arról is, hogy a Mindenható Isten a történelem Ura, Ő felügyeli az eseményeket, amelyek néha érthetetlenek, megoldhatatlanok, vagy éppen egyenesen elfogadhatatlanok.

Bűnbánattal írom: én sem tettem meg mindent abban a vallásszabadságban, ami biztosítva volt nemzedékünk számára. Rengeteg mulasztás terhel. Hányszor rejtettem véka az Igazság ismeretét!

Lehet, hogy az idő lejárt, és lezárul egy korszak?

Ninive népe Jónás egyetlen prédikációjára megtért zsákban és hamuban. És mi? És Európa?

„Jeruzsálem, Jeruzsálem, ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akik tehozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kiscsirkéit szárnyai alá, de te nem akartad."

Máté 23:37.

Jézus egy pogány birodalom elnyomása alatt szenvedő népnek hirdette:

„Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a fi mennyei Atyátok fiai…" Máté5:44-45.

Az ókori Izraelhez képest mi dúskálunk a javakban. Félretéve minden ok-okozat összefüggést, háttérhatalmak felelőtlen játékát és vallások ütközetét, gondoljuk át, mit tehet az egyes ember, amikor nap mint nap látja a kiáltó nyomorúságot!

Jézus nem biztatta honfitársait a római légiók elleni lázadásra. Nem várta tőlük a történelem megfordítását. De a szívük megváltozását igen!

Pál így szólította fel a gyülekezetet:

„Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie, ha szomjúhozik, adj innia…" Róma 12:20.

A politizálást, a határok védelmét és a súlyos, már-már nemzetközivé váló problémák MEGOLDÁSÁT hagyjuk a kormányra („Mert Isten szolgája ő a te javadra" Róma 13:4.), mi pedig tegyük meg azt, amit az Úr elvár tőlünk, kinek-kinek a lehetőségéhez és erejéhez mérten!

Krisztus ítélőszéke előtt a cselekedeteink alapján kell majd számot adnunk:

„Mert éheztem és ennem adtatok, szomjas voltam, és innom adtatok, jövevény voltam és befogadtatok engem, mezítelen voltam, és felruháztatok engem…" Máté 25:35.



Korunk ideológiai háborút most ne vetítsük a menekültekre, akiknek legtöbbje áldozata, ezzel együtt bábfigurája vagy élő pajzsa ennek az eltorzult, hazugsággal és kegyetlenséggel teli világnak. Az ezek feletti ítélettétel és az Úr haragpoharának majdani kitöltetése kizárólag Isten dolga.

Mi viszont, a világosság fiaiként, akik itt még „tükör által homályosan látunk" és „rész szerint van bennem az ismeret" (I. Kor. 13:12.), cselekedjünk a szeretet törvénye alapján! Mert ugye tudjuk, hogy „a szeretetben nincsen félelem"!?! (I. János 4:18.)

Bárhogy is alakul Európa sorsa, Isten vele kapcsolatos döntése nem ezzel a menekülthullámmal született.

Krisztus testének viszont – a valós veszélyek ellenére is – meg kell ragadnia a jótétemények lehetőségeit, hiszen arra rendeltettünk!

„…melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk." Efézus 2:10.

Cselekedeteink hitelesítik vallástételünket! Keresztyéni kötelesség, hogy krisztusi értékeinket megmutassuk emberségben és irgalomban!

„Tanulják meg pedig a mieink is, hogy jó cselekedettel járjanak elöl a szükséges hasznokra, hogy ne legyenek gyümölcstelenek!" Titusz 3:14.

Guti Tünde

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése