Ismét szezon van, ismét díszbe
borulnak a városok és a családi fészkek. Ismét ajándékozunk és igyekszünk
szeretteinket elkápráztatni, lenyűgözni. Vannak keresztények akik azt mondják, hogy ők nem fog
se fát állítani, sem pedig ajándékozni mert szerintük ez pogány szokás, míg mások pedig pont ennek ellenkezőjét állítják. Megosztó téma,
no de akkor nézzük az alapokat a Biblia tükrében. -Teljesség igénye nélkül.-
A karácsony szó a régi kracsun, karcun szláv szavakból ered a
téli és nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. Egy
1267 es Kassai kódex alapján a régi magyarok sólyomröptetést végeztek ebben az
időszakban. Nem tisztázott a szó
származása, de az jól látható, hogy amennyi nép, annyi szokás volt ebben az
időben és valamennyit hasonló néven illettek. A történelme számunkra viszont
sokkal érdekesebb.
Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés nagy
ünnepét, aminek Szaturnusz volt (szaturnáliák) az istensége, illetve a
Napistenség születésnapja (i.sz. 274 után
csak). Ezeket nagy vígassággal, karneválozással ünnepelték és az
ajándékozás, örökzölddel való díszítés
is jelen volt. Az örökzöldek tisztelete a germán, római, egyiptomi és kelta hagyományokban is jelen
volt. Miután a kereszténység államvallásá vált Jézus születését is hivatalos
ünneppé nyilvánították. Ezt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án.
325-ben került ált december 25-re az első nikiai
zsinat döntése után. Jézus születésének ünnepe mégis december 25-ére
tették, mivel a római birodalom két korábbi állavallásának ünnepe is ekkor
volt. Összevonták. Kb. mint a manapság is tapasztalható Télapó és Karácsony
összeolvadása. Az első itáliai naptárt, amelyben a december 25-i dátum már
hivatalos keresztény ünnepként jelöltek 354-ben adták ki. A karácsonyfa állítás csak a 16. században alakult ki a reformáció
után. Az addigi templomi liturgikus ünnepek kezdtek az emberek házaiba is
beköltözni, és a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezték otthon is
gyakorolni. Maga a fa állítása az evangélikus vallású Németországban alakult ki
először. A 19. századra terjedt el Euróbán és az Újvilágba.
A keresztény ünnep lényege, hogy
Jézus megszületett. A keresztények sosem a dátumot ünnepelték, hanem azt, ami
történt. Krisztus megszületését! Ezért nincsen sem a dátumnak, sem a formáknak
vagy kellékeknek jelentősége. Lényeg, hogy az ünnep jól kifejezze mi történt. A Biblila nem tiltja, hogy bármilyen napot
megünnepelj, azonban nem szabad másoktól elvárni, hogy ünnepeljen, mert akkor
már könnyen törvénykezésbe eshetünk. Amúgy is a Bibliában számtalan ünnepről
lehet olvasni. Krisztus születéséről megemlékezni nem bűn, ahogyan az sem, ha
valaki nem ünnepli, de mást csak ezért vagy azért megítélni viszont már bűn.
„Az egyik ember bizonyos napokat fontosabbnak tart, mint a többit.
Mások viszont mindet egyformának gondolják. De mind a kettõ legyen meggyõzõdve
a saját felfogásának helyességérõl. Aki különbséget tesz a napok között, az Úr
tiszteletére teszi. Aki megeszik mindenféle ételt, az is az Úrért teszi, hiszen
hálát ad Istennek, amikor eszik. Aki viszont bizonyos ételeket soha nem eszik,
az is az Úrért teszi, és õ is hálát ad Istennek. Igen, mi mind az Úrért élünk!
Közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg a maga akaratából. Mert
ha élünk, az Úrnak élünk, ha pedig meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár
élünk, akár meghalunk, az Úrhoz tartozunk. Hiszen Krisztus azért halt meg, és
azért támadt fel, hogy uralkodjon mind a halottak, mind az élõk felett. Te
viszont hogy mered elítélni vagy megvetni a testvéredet? Hiszen mindannyian oda
fogunk állni az ítélõ Isten elé! Ahogyan az Írás mondja: „Mindenki térdet fog
hajtani elõttem, és mindenki nyilvánosan ki fogja mondani, hogy én vagyok az
Isten, ez olyan biztos, mint ahogy élek, mondja az Úr. Tehát mindenki
külön-külön fog saját magáról felelni Istennek.” Róm. 14,5-12
„Ezért ne engedjétek, hogy bárki is elítéljen benneteket amiatt, hogy
mit esztek, vagy isztok, vagy a zsidó vallási ünnepekkel kapcsolatban. Ilyenek
például az Újhold ünnepe, vagy a Szombat ünnepe. Mindezek a vallási ünnepek és
szokások csak árnyékai a közeledõ valódi dolgoknak. De a valóságos dolgok Jézus
Krisztusban vannak.” Kol.2,16-17
A Bibliában található örökzöld
utalások másról szólnak mint a Karácsony. Az Ószövetségben a kánaániták
termékenységünnepén zöld lombú, buja fák alatt csaptak rituális orgiákat,
azonban a fákat eltüzelték, hogy süthessenek rajta. A Jeremiás 10,3-ban a
bálványok megfaragására szánt fakivágásokról beszél, de a fa ágait levágták,
törzsét figurává faragták és istenként imádták, tehát megint csak nincs köze a
Karácsonyhoz.
Igen, a Karácsony mára már
kommersz lett, amit sokan okkal párhuzamba állítanak a pénköltési lázzal,
kötelező jópofizással, fák tömeges kivágással, karácsonyi idegességgel,
presztízs ajándékokkal stb. azonban az ünnep eredeti üzenete még mindig
ugyanaz. Isten az aki megajándékozott bennünket Jézussal, az ő küldetésével a
Földön. Tehát akinek van üdvössége, szeretete Jézus által annak azt tovább kell
adnia mindenkinek. A legtöbb ember a világon tudja, hogy a Karácsony a
szeretetről szól, még a nem hívők is, ezért
különleges alkalom arra, hogy Isten szeretetéről szeretettel bizonyságot
tegyünk másoknak.
Mivel a Karácsony alapvetően nem
pogány szokásokból alakult ki (csak az örökzöld és ezen ünnepen történő ajándékozás az), hanem különálló keresztény ünnepből ami mindig
is Jézus születéséről szólt, ezért aki továbbra is Jézus születéséről
megemlékezve ünnepel, annak egészen biztosan nem kell tartania Isten
haragjától. Az ókori pogány szokásokkal (és nem tartalmakkal!) sajnos, nem
sajnos az évezredek alatt összefort, de önmagában sem az ajándékozás sem pedig
a karácsonyfa állítás (amely sosem volt
pogány szokás) nem bűn, ha mögötte tiszta és egyszerű szándék áll:
kifejezni a szeretet, örömet okozni a szeretettnek és kicsit szebbé tenni a
hétköznapokban ezt a napot, amikor pedig Jézus megszületett, hogy aztán értünk
meghallhasson.
Egy biztos továbbra is. Ha Jézust
követed és hiszel benne örök életed van! Isten a szíveket vizsgálja és adta a
Szent Szellemet aki jelez, ha valami nem tiszta. Minden kijelentést
vizsgáljatok meg a Biblia tükrében! Nem kárhozol el, csak mert ajándékozni kétezer
éve is pogány ritus volt, és ma is megtennéd. Ajándékozni jó, jobb adni mint
kapni, örömre derít, melengeti a szívet. A keleti bölcsek (tudósok) is ajándékot vittek Jézusnak (akinek Istennel járó szülei sem tiltakoztak és ellenkeztek a gesztus
miatt).
források:
http://hu.wikipedia.org