Vajon a homoszexualitás veleszületett hajlam vagy gonosz hatalmak játéka az emberrel?

2004.06.29. Kalmar - az elsôfokú bíróság Ake Green pünkösdista lelkészt az alábbi beszédéért egyhavi börtönbünetésre ítélte

2005.02.11. Jönköping - másodfokon felmentették, azonban a legfôbb ügyész fellebbezett

2005.11.29. Stockholm - a Legfelsôbb Bíróság a lelkészt felmentette

Ake Green pünkösdista lelkipásztor vasárnapi prédikációja a Filadelfia-gyülekezetben

(2003.07.20. Borgholm)

 

              "Vajon a homoszexualitás veleszületett hajlam vagy gonosz hatalmak játéka az emberrel?

Tudatában vagyok annak, hogy ez a téma érzelmileg töltött és ellentmondásos még keresztény körökben is. Nem Isten Igéjében kerestem igazolást a saját gondolataimhoz, hanem Isten Igéje inspirálta a gondolatokat, amelyeket ma elô kell adnom.

 

Tehát a homoszexualitás és a keresztény homoszexuálisok kérdését vetem fel. Vajon az idôk jele ez? Vajon megszabadulhat az ember ebbôl? Ezt a témát akarom ma körbejárni és tudatában vagyok, hogy ma túl fogom lépni az idôkeretet, amit pedig be szoktam tartani. Isten kezdettôl férfinek és nônek teremtette az embert, hogy Mózes Elsô könyvével kezdjük és tartsuk ezt emlékezetünkben, mert fontos hogy Isten Igéjének alapján álljunk. És Mózes Elsô könyve az elsô fejezet 27-ik verse azt mondja:

 

Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket. Ter 1:27 (SzIT)

Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Ter 1:28 (SzIT)

 

Itt mondja Isten Igéje, világosan és egyértelmûen, hogy mi apává és anyává, férfivé és nôvé teremtettünk, hogy szülôkké legyünk. Ezt mondja az Úr, világosan és egyértelmûen. És az Írás úgy tartja, hogy a házasságon kívül a szexuális kapcsolatok minden formája erkölcstelenség. Az írott ige ezt paráznaságnak (az itt használt szó a Svéd-magyar szótár szerint ”fajtalanság”, a Svéd Szinonima szótár szerint ”paráznaság”. A ford.) nevezi. Világosan fejezi ki a házasságot megalapító ige amely a második fejezet 24-ik versében áll:

 

Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz. Ter 2:24 (SzIT)

 

Itt csak férfirôl és nôrôl van szó. Nem másmilyen módon áll itt és az ember nem magyarázhatja bele, hogy bármilyen partnere lehet. Nem. Az Úr világosan és tisztán beszél. Azt a hajtóerôt, amit az Isten azért helyezett az emberbe, hogy életet adjon a legmélyebb emberi közösségbe és hogy megôrizze a házasságot igaz hûségben, ezt használja a sátán legerôsebb fegyverként Isten ellen és a házasság ellen. Azt használja tehát fel Isten ellenében, amit Isten az embernek alkotott, hogy megélhesse a  közösséget, hûséget és a  boldogságot, ezt használja Isten ellen és Isten képmása ellen, hogy eltorzítsa és elfordítsa.

 

Az állatok között vannak hímek és nôstények, és a növények között is van hím és nônem. Sem az állatok, sem a növények között nem fordul elô semmilyen abnormitás, hanem valamenny tartja magát a saját természetéhez. Így van ez. Míg az ember az utóbbi években beletrappolt ebbe a területbe a mesterséges megtermékenyítéssel, klónozással, partner váltogatással, partnerkapcsolati törvénnyel. Azelôtt úgy volt, ahogy Isten megmondta, hogyan éljünk. A férfi és férfi, nô és nô közötti élettársi kapcsolat legalizálása katasztrófákhoz fog vezetni. Már látjuk a következmányeket, látjuk az AIDS terjedésén keresztül. Nem minden AIDS fertôzött homoszexuális, de egykor a fertôzés rajtuk keresztül terjedt szét. Aztán természetesen ártatlan emberek is megfertôzôdtek ezzel a szörnyû betegséggel. Nagy katasztrófa ez, amit már most úgy élnek meg a hatóságok, hogy ezen úrrá lenni nem lehet. De nem csak az AIDS, hanem amint a TV is hírt ad róla, egyre növekszik a különbözô nemi betegségekben megfertôzôdöttek száma, láthatjuk a híradásokban, hogyan terjednek ezek egyre jobban. Ez azért van, mert nem úgy élünk, ahogy Isten elgondolta, hogyan kellene élnünk.

Ezért van az, hogy az ember kisiklott, mind a Biblia, mind tisztán az emberi viszonyok szemszögébôl nézve, valami módon kisiklott.

Nem magánügy vagy jog a szexualitást más módon megélni, mint ahogyan a Biblia elôírja.

A Zsidókhoz írt levél mondja a 13. fejezetben:

 

A házasságot mindenki tartsa tiszteletben, házaséletetek legyen tiszta, mert a tisztátalanokat és a házasságtörőket elítéli az Isten. Zsid 13:4 (SzIT)

 

Mindegy hogyan tekint erre a társadalom, Isten megítéli mind a társadalmat, mind azt aki tisztátalanságot követ el. Ne feledjétek, mind a társadalmat, mind a várost vagy helyet meg fogja Isten ítélni és mindazokat, akik elkövetik ezt a paráznaságot. Ha megnézzük Mózes Elsô könyvének 19-ik fejezetét, amely a témánkra való tekintettel gondolom ma nektek is eszetekbe jut, ezt találjuk a negyedik-ötödik versben:

 

Még nem tértek nyugovóra, amikor a város férfiai, fiatalok és öregek, az egész nép az utolsó férfiig körülvették a házat. Kihívták Lótot és így szóltak: Hol vannak a férfiak, akik ma este érkeztek hozzád? Hozd ki nekünk, hadd ismerjük meg őket. Ter 19:4,5 (SzIT)

 

Itt olvasunk elôször homoszexuális férfiakról. Azt olvashatjuk itt, hogy Szodoma minden férfija, öreg és fiatal egyaránt, nyíltan mutatta ki mind szóban és tettben eltérô szexuális irányultságát. Öreg és fiatal. Mind. És azt mondják: “hadd ismerjük meg ôket”, ami pedig szexuális kapcsolatot jelent. Ugyanezt a kifejezést használja a Biblia férfi és nô szexuális kapcsolatára. Tehát ugyanezt a kifejezést használták ezek a férfiak arra, hogy kedvet kaptak egymásra. Izajás próféta mondja:

úgy dicsekszenek vétkeikkel, mint Szodoma népe. Jaj nekik, mert nem is rejtegetik gonoszságukat  Iz 3:9 (SzIT)

 

Szodomában nem rejtegették a bûnöket, hanem nyíltan mutaták ki az utcán, amikor odakiabáltak Lótnak, az igaznak és nem kímélték ôt semi módon sem, hanem azt mondták: Hozd ki nekünk, hadd ismerjük meg őket, egészen egyszerûen kedvet kaptunk rájuk.

Az utca közepén állnak tehát és nem rejtegetik bûnüket. Egészen nyíltan, fesztelenül beszélnek szexuális igényeikrôl és ez sokat mond Szodoma állapotáról.

Isten azt mondja Ábrahámnak a 18-ik fejezet huszadik versében: Ezért az Úr így szólt:

 

Szodoma és Gomorra miatt tetéződött a panasz, és bűnük nagyon súlyos. Ter 18:20 (SzIT)

 

“Nagyon súlyos”. A kiáltás hangos Szodomából és Gomorrából, a bûn pedig súlyos. Így tekint Isten erre az eltérô szexuális viszonyra: “Ez nagyon súlyos”, mondja az Úr. Nagyon súlyos, amikor az emberek erre adják magukat. Mi is azt láthatjuk, hogy nyíltan és fesztelenül csókolóznak egymással férfiak és ugyanígy csókolóznak egymással nôk a tévékamerák elôtt. Megtehetik. Meg is teszik és nem csak a tévékamerák elôtt, henem ugyanezt teszik egészen nyíltan az utcákon és nyilvános helyeken. Így viselkednek ma emberek az országunkban. Mit mond az Úr erre? Azt mondja, hogy “ez nagyon súlyos”. “Ez nagyon súlyos” és ugyanez érvényes a mi országunkra is, ami érvényes volt Szodomára és azokra a városokra.

Pál azt mondja a Filipiekhez írt level 3:19-ben, hogy kérkednek szexuális hôstetteikkel

(A legújabb svéd Bibliafordításban - Bibel 2000: “nemi szervükkel szerzik dicsôségüket”. A Szent István Társulat szerinti fordítása szerint: azzal dicsekszenek, ami gyalázatukra válik  Fil 3:19 (SzIT) – A ford.) “Szexuális hôstetteikkel dicsekszenek” vajon nem ezt tapasztaljuk mi is, nem ezt teszik ma is az emberek?

Ma az emberek tiltakozni akarnak Isten teremtésrendje ellen. Nem tetszik nekik, hogy az Isten férfinek és nônek teremtette az embert, akiknek tovább kell adniuk az emberi életet. A teremtés ezen rendje nem tetszik Svédország törvényeinek, nem tetszik a homoszexuális mozgalmaknak. Tiltakoznak Isten ellen, a teremtés rendje ellen és így megengedik, hogy férfi férfivel, nô nôvel lépjen élettársi kapcsolatra. Hogyan alakulhatott ez így? Igen, ez az, amit Pál ír a Római levélben, az elsô fejezet 22. versében: oktalanná váltak. Róm 1:22 (SzIT)

Gondoljunk bele, hogy akik országunkat irányítják, oktalanok, ôk, akik a parlamentben ülnek. Gondoljunk bele, hogy oktalan az egész kormány, amely belement ebbe az ôrületbe és a bûnnek ezt az áradatát rábocsátja az országunkra; ezt az esztelenséget, ahogy Isten igéje mondja. Azt hiszem, hogy az Úr errôl a bûnrôl itt Svédországban azt mondja, hogy ez ”nagyon súlyos”.

És miért jött be ez az életmód? Igen, menjük a Római levél elsô fejezetéhez és vegyük azokat a verseket, ahol Pál ezt a témát tárgyalja. Volt rá oka, mert a római birodalomra rányomta bélyegét a homoszexualitás ilyen felfogása. Ez hallatlanul burjánzott és feltétlenül el kellett határolódni tôle, hogy ez a jelenség ne jöjjön át Isten gyülekezetébe.

 

 

mert fölismerték az Istent, mégsem dicsőítették Istenként, s nem adtak neki hálát, hanem belevesztek okoskodásaikba és érteni nem akaró szívük elhomályosult. Kérkedtek bölcsességükkel és oktalanná váltak. A halhatatlan Isten fölségét fölcserélték a halandó ember, a madarak, a négylábúak és a csúszómászók képmásával. Ezért Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg saját testüket. Isten igazságát hamissággal cserélték fel, s inkább a teremtmény előtt hódoltak, mint a Teremtő előtt, aki mindörökké áldott. Amen. Ezért szolgáltatta ki őket Isten a saját gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel. A férfiak hasonlóképpen abbahagyták az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi férfival űzött ocsmányságot. De meg is kapták tévelygésük megszolgált bérét. Nem méltatták az Istent arra, hogy megismerjék, az Isten is romlott eszükre hagyta hát őket, hogy alávaló tetteket vigyenek végbe. Római levél 1:21-28:

 

Az ember felcserélte a legnagyobbat, az ember felcserélte az Urat a létezô legalacsonyabb rendû dologgal. Ezt csak az cseréli fel, mondja Pál, aki bolond. Mert csak egy bolond csinál ilyet. Az ember elveti Istent, aki az áldás, Istent, aki egyedül uralkodó, Istent aki a mindenben a tanítónk, ôt veti el az ember. Isten szava törvény és a mi irányelvünk, de semmi értelme azt mondani, hogy elvben elfogadjuk Isten törvényét és azt mondani, igen ez Isten szava, ez Isten törvénye, ha a gyakorlatban megszegjük azt. Mit használ, ha elismerem Isten szavát, de a gyakorlatban vele ellentétesen cselekszem és ellenkezôen élek, mint ahogy az ige mondja? Mert Isten szava megköveteli, hogy engedelmeskedjünk neki. Engedelmeskednünk kell Isten igéjének, ha Isten áldását és Isten tetszését szeretnénk életünkre, ha Isten gyermekének szeretnénk nevezni magunkat. Így áll a 28-ik versben:

 

Nem méltatták az Istent arra, hogy megismerjék, az Isten is romlott eszükre hagyta hát őket, hogy alávaló tetteket vigyenek végbe. Róm 1:28 (SzIT)

 Az embernek szabad akarata van és ellent tud állni a régi természet hajlamainak vagy éppen követheti ôket. Hatalmunk van erre.

Az ember erkölcsi természete olyan, hogy a jó és rosszra vonatkozó szabály a szívünkbe van írva. A lelkiismeret hangja, amely bennünk van, a mi bíránk, amely felment vagy vádol bennünket. Ha a szánkkal azt mondjuk ”ez nem hiba, ezt teszem”, akkor esetleg a szív valami mást mond. Nem számít, hogy a saját bûnödet vagy mások bûnét véded, a szíved mást mond. Mert a szív ítél gondolataid felett. Az ember fecseghet a szájával bármit, de a szív ítél felettünk, így mondja a bibliai ige. És a második fejezet 14. versében Pál ezt így mondja:

 

Amikor a pogány törvény híján a természet szavára jár el a törvény szerint, törvény híján saját magának a törvénye. Ezzel igazolja, hogy a törvény szabta cselekedet a szívébe van írva. Erről lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol menti Róm 2:14-15 (SzIT)

 

Van tehát egy lelkiismeret. Amikor hátat fordítunk Istennek és megtagadjuk, hogy elfogadjuk a tôle származó tudást, akkor ô visszavonja lelkét lelkiismeretünkbôl, amely ezután érzéketlen és mintegy nyújtható lesz. Attól kezdve nincs több gátlás az emberben. Isten többé nem irányítja ezeket az embereket, mert mind messzebbre mennek az istentelenségben. Így áll a 24-ik versben:

 

Ezért Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg saját testüket. Róm 1:24 (SzIT)

 A homoszexualitás tehát a szív kívánságával kezdôdik. Így van ez. Az elme bûnei, fantáziák, amelyekkel az ember ott belül foglalkozik, szexuális fantáziák, amelyek az ember magában dédelget. Aztán itt van a pornóipar, a tévé, a filmipar, az újságok, amelyek ezeket az igényeket és erôket életrekeltik. Ezt teszi az ember ezen eszközök által, amelyeket aztán nyíltan tárnak az egész svéd nép elé. Bármit bemutathatnak a tévében. Egészen zavartalanul teszik ezt, nem gondolnak arra, hogy vannak emberek, akik nem nézhetnek bármit, hiszen például mások elleni agresszív cselekedeteket válthat ki belôlük a látott erôszak. Tudják, hogy ez veszélyes, mégsem tesznek semmit ellene. Nyíltan mutatják a demonstráló felvonulókat, amikor a homoszexuálisok jelszavaikat kiabálva átvonulnak Stockholm utcáin, ezt bemutatják. Kértem az Ölandsbladetet, hogy írjanak errôl egy cikket, felajánlottam, hogy megírom én, de nem válaszoltak. Felvettem a kapcsolatot a Barometerrel, elmondtam errôl a témáról fogok prédikálni, szeretettel látom ôket, nem válaszoltak ôk sem. Felhívtam a tévét és elmondtam, vasárnap errôl az égetô témáról fogok prédikálni. Azt mondták, igen van egy kis idejük. Hétfôn újra odatelefonáltam, de akkor már nem válaszoltak. Tehát az emberek egészen egyszerûen hagyják, hadd menjen csak a dolog, nem akarnak tenni semmit. Akkor Ingegerd azt mondta, hogy itt Borgholmban is terveznek valami homoszexuális napokat, két teljes napon át. Ezt tervezik és ez teret fog kapni, mi azonban nem kapunk teret, ha ez ellen szeretnénk tenni valamit. Tehát így van ez: ellendemonstrációt nem tûrnek meg, ugyanakkor támogatják ezt a felvonulást.

 

Római levél 1:26:

Ezért szolgáltatta ki őket Isten a saját gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel. A férfiak hasonlóképpen abbahagyták az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra  Róm 1:26,27 (SzIT)

 

A szív kívánsága tehát szégyenletes élvezetekbe ment át. Vágyra gerjedni, annyit jelent mint tüzet fogni, tûzbe jönni. Tehát az ember ott belül lángra lobbant egy vágyat. Amikor az ember a szexuális fantáziákkal, álmodozással foglalkozik vagy amikor ilyen dolgokat néz az újságokban és a tévében, vagy egyéb hasonlókat tesz, nos akkor ez egészen egyszerûen azt jelenti, hogy az ember meggyújt egy tüzet önmagában. Egy tûz, egy ilyen tûz gyullad meg az emberben istentelensége által. Azmikor a szégyenletes vágyak formát öltenek a személyiségben, akkor ez a tûz kontrollálhatatlan erôre tesz szert és az ember már nem tudja eloltani. És Isten nem oltja el ezt a tüzet – mondja Pál. Isten nem oltja el azt a tüzet, amelyet az ember maga gyújtott a saját életáben, hanem hagyja azt égni. És akkor, mondja Ô itt a 27b versben: De meg is kapták tévelygésük megszolgált bérét. Róm 1:27b (SzIT). Tehát, amikor az ember nem akar (ti. ellenállni), hanem kontrollálatlanul átadja magát ennek, akkor Isten hagyja ôt égni. De egyszer eljön egy ítéletnap és egy ítélet azokra akik ilyen módon szabadjára engedték ezt a tüzet. Pál hangsúlyozza, hogy mind a férfiak, mind a nôk gyakorolták a homoszexualitást, egyik sem volt jobb a másiknál. Így volt ez a római birodalomban.

Mózes Harmadik könyvében, a 18-ik fejezetben van néhány vers amely megerôsíti, hogyan tekint Isten erre a dologra… 22. vers:

 

Ne hálj férfival, úgy, ahogy asszonnyal szokás hálni, ez gyalázatos dolog. Ne hálj együtt semmiféle állattal, attól tisztátalanná válsz. Az asszony se adja oda magát állatnak, hogy vele háljon. Ez undok dolog. Lev 18:22-23 (SzIT),

 

mondja itt Isten igéje.

És most olvassuk tovább egészen a 30. versig. Kezdjük a 27-kel:

 

Ezek az utálatos dolgok tisztátalanná tették mind az elôttetek ott lakó embereket, akik elkövették ôket, mind pedig az országukat. Ha ti is tisztátalanná teszitek, nemde titeket is kiokád, mint ahogy kiokádta az előttetek ott lakó nemzeteket? Igen, ha valaki elköveti bármelyiket is azokból az utálatos dolgokból, az vesszen ki népéből, bárki is az. Tartsátok meg tehát törvényeimet anélkül, hogy követnétek azokat az utálatos szokásokat, amelyeknek előttetek hódoltak. Így nem szennyeznek be benneteket. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. Lev 18:27-30 (SzIT)

 

A Biblia elôveszi ezt a témát és tanít ezekrôl az abnormitásokról. A szexuális abnormitások mély rákos daganat a társadalom testén. Az Úr tudja, hogy torzult szexualitású emberek még állatokat is meg fognak erôszakolni. Mág az állatok sem mentesülnek az alól, hogy emberek szexuális vágyainak tárgyai legyenek. A tûz, amelyet magukban meggyújtottak idáig vezethet. Magam is hallottam ilyen történeteket, amikor a Vöröskereszt lelkisegély szolgálatában dolgoztam sok éven át. Nem egy eset volt, amikor emberek állatokkal való szexuális kapcsolatukról számoltak be, amely kielégülést adott nekik. Világos tehát, hogy Isten nem mesekönyvet írt, hanem azért írta a Bibliát, mert tudta, hogyan fognak emberek cselekedni, ha elhagyják Ôt.

Ezek miatt a bûnök miatt ki fogja veti magából az ország a lakosait. A politikai válasz országunkban az, amit már Pál megírt. Tudják mit határozott Isten, hogy mindaz aki így él megérdemli a halált, mégis így élnek, sôt még rosszabbul. Azt gondolják, jó ha mások így élnek. A politika felelôsei országunkban jóváhagyásukat adják, azt gondolják, hogy ez jó, támogatják, azt mondják ez nem probléma. Országunk azonban súlyos katasztrófa elôtt áll, ez vár országunkra, ebben bizonyosak lehettek. Isten azt mondta (ti. a zsidó honfoglalóknak): ”az ország kiokádja lakóit”. Nem maradhatnak majd a helyükön, ha úgy élnek, ahogy azok éltek, akik Izrael fiai elôtt lakták azt a földet. Mielôtt elfoglalták az országot, Isten azt mondta nekik, ha olyan kapcsolatokat kezdenek, amely ellene van Isten szavának; ”akkor az ország mégegyszer kiokádja a lakóit”. Azt hiszem ez történhet Svédországgal is. Azt hiszem ez megtörténhet országunkkal, mert az emberek ilyen törvényeket vezettek be. Nincsenek aggályok azzal kapcsolatban, amit Isten mondott. Országunk katasztrófa elôtt áll. Mi a biztosíték, hogy nem történhet egy földrengés, amely egy pillanat alatt emberek százezreinek életét olthatja ki? Mi a biztosíték, hogy nem kaphatunk egy monszunszerû esôt országunkban, amelyben emberek ezrei fulladnak vízbe? Mi a biztosíték, hogy valami egyéb katasztrófa nem érheti el Skandináviát? Olyan nyugodtak vagyunk és olyan otthonosan ülünk itt és azt gondoljuk, ”velünk ez nem történhet meg. Esetleg ott lent Európában, ott megeshet, vagy más földrészeken vagy Kínában megeshet az ilyen, de itt nem.” Isten azonban változtathat ezen és országunk lakosai is megélhetik ugyanazt. Kivetheti ôket magából az ország, mert elhagyták Istent.

Ez hallatlan. Gondoljátok el, hogy 300 ember, azaz nem egészen 300 a nép által választott képviselôk közül egy katasztrófaövezetbe vezette az országot, amikor meghozták ezeket a törvényeket, amikor úgy puhították fel a törvényeket hogy mindenki úgy élhessen, ahogy csak akar. Ma nem tudjuk még áttekinteni ezen döntések következményeit. Errôl majd a történelem fog beszélni. Olyan szavakat tanulhattunk meg, mint vérfertôzés, pedofilia, gyermekek elleni szexuális erôszak. Olyan szavakat, amelyek bepillantást engednek, az abnormitások közé. Most az Elsô korintusi levél hatodik fejezetétbôl szeretném venni, amit Pál a korintusi gyülekezetrôl és az ô életükrôl ír. Azt mondja a 9. versben: Nem tudjátok, hogy igaztalanok nem öröklik Isten országát? Ne hagyjátok becsapni magatokat! Sem parázna, sem bálványimádó, sem házasságtörő, sem más férfiakkal lefekvô férfi, sem tolvaj, sem önzô, sem részeges, sem átkozódó, sem kiszipolyozó nem örökli Isten országát.
Most olvasom az alapszöveget, így áll itt: Nem tudjátok, hogy a gonoszok nem öröklik Isten országát? Ne ámítsátok magatokat! Sem tisztátalan, sem bálványimádó, sem házasságtörő, sem kéjenc, sem kicsapongó … nem örökli Isten országát. 1Kor 6:9-10 (SzIT)

(Ami a SzIT fordításában “kéjenc”, azt az új svéd fordítás (Bibel 2000) “férfiakkal lefekvô férfi”-nek fordítja, az 1981-ben megjelent elôzô fordítás “homoszexuális”-nak, az 1860-ban megjelent fordításban pedig: “fiatal férfiaktól lázba jövô”. Green az 1917-es kiadású Szentírásfordítást használta, az ô szövegében “fiúkat megrontó” szerepel. Ford.)

“Fiúkat megrontó”. Már a Biblia megírásakor tudta az Úr, mi fog történni. Megborzadunk efelett. Pál is beszél az Elsô korintusi levél 1:10-ben (valószínû elírás, ennek 1Kor 6:9-nek kell lennie. A ford.) “perverz emberekrôl”. A “perverz” jelentése az eredeti szövegben: valaki, aki fiúkkal fekszik le. Aki fiúkkal fekszik le. Ezek azok a perverz férfiak, akikrôl a Biblia beszél. Aláhúzom, nem minden homoszexuális pedofil és nem minden homoszexuális perverz, mégis ezek az emberek további tiltott területek felé nyitnak ajtót azzal, hogy hagyják, hogy a bûn bevegye magát gondolatvilágukba. És aki ma pedofil, az nem így kezdte, hanem úgy, hogy változtatott nemi irányultságán. Így kezdôdik.

Hûségesnek lenni egy homoszexuális kapcsolatba, az sem jobb mint naponta váltogatni a partnert. Ez nem jobb viszony. Ugyanolyan megvetendô Isten szemében. Isten ezt elveti. Isten szemében ugyanolyan nagy bûn a (stabil) homoszexuális kapcsolat, mint váltogatni a partnereket. Isten szemében ennek nincs jelentôsége.

Vajon a homoszexualitás veleszületett hajlam az egyén személyiségében?

Mit mond Jézus Máté 15. fejezetének 18. versében? Ezt a verset néha olvassuk és természetesen idézzük:

 

Az ellenben, ami elhagyja a szájat, a szívből származik, s ez az, ami beszennyezi az embert.
A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás. Ezek szennyezik be az embert. Mt 15.18-20 (SzIT)

 

Jézus egészen egyértelmûen mutat rá a szívre, az érzelmi hozzáállásra, a gondolkodás láthatatlan világára. Jézus erre irányítja gondolatait, errôl szól az idézett történet tanulsága. Jézus úgy gondolja, hogy a paráznaság bûnei a gondolatok világában kezdôdnek. Amikor a lelkisegélyszolgálatban ültem éjszakákon át sok homoszexuálissal találkoztam, ôk kivétel nélkül gondolataikban kezdtek el ezzel az életmóddal foglalkozni. Gyakran tizenévesen. De olyanok is voltak, akik boldolgtalan házasságban éltek. Nôk, akik nem kapták meg a férfitól, amire szükségük volt, ezért kerestek nôi partnert. Férfiak ugyanígy kezdtek férfiakhoz vonzódni. De valamennyien gondolatban kezdtek elôször ezzel a parázna bûnnel foglalkozni. És onnét terjedt szét az egész. Valamennyien, kivétel nélkül azt mondták, hogy mielôtt elôször kiélték volna a gyakorlatban vágyaikat, volt még egy gát. Ezt mondta valamennyi. Valamennyien azt mondták, hogy volt egy gát. De amikor elôször megtették a gyakorlatban is, akkor ez a gát megtört.

Láthatjuk tehát, hogy az ember a paráznaság (gondolati) bûnei ellenére kap még egy védelmet Istentôl, kap még egy esélyt, hogy meggondolhassa magát. Ezek az emberek talán meggondolhatták volna magukat, mégis inkább átlépték ezt a gátat. Ezután már minden egyes alkalommal egyre könnyebb lett. Így aztán megérthetjük, amit Jézus a gondolatban elkövetett bûnökrôl mond. Mind férfiak, mind nôk felcserélték a természetes kapcsolatokat természetellenesekkel, mondja Pál a Római levél elsô fejezetében. Ennek egészen egyszerûen egy választásnak kell lenni. Felcserélni azt jelenti, hogy valamit elutasítani. Amikor az ember felcserél valamit az egy szabad választás. Senki sem kényszerítette erre, abszolút senki. Felcserélni annyit jelent, hogy az ember önkéntesen elhagy valamit és helyette szabadon elfogad valami mást. Szabadon elhagyja a tisztaságot és elfogadja a tisztátalanságot.

"Tudatosan cserélték fel", mondja Pál.

A homoszexualitás valami beteg dolog. Annyit jelent, hogy az egészséges gondolkozásmódot

az ember felcseréli egy megfertôzött gondolkodásmódra. Az egészséges szívet felcseréli egy beteg szívre. Ezt tette az ember. Egy egészséges test, amelyet elpusztított ez a csere, mondja Pál. Ezt mondja Pál az 1Kor 6:18-ban:

Tartsátok magatokat távol a paráznaságtól.

A paráznaság meggyalázza a testet, ezzel nem vitatkozni kell, nem küzdeni ellene,

hanem menekülni elôle. Légy olyan, mint a menekülô József! Mit mondott az Úr Lótnak?

Igen, azt mondta: Menekülj, az életedről van szó. Ter 19:17 (SzIT). "Menekülj", mondja tehát az Úr. A homoszexualitást az ember maga választja? A válasz: Igen. Az ember maga választja, nem annak születik. Különben ez az egész csak rászedés volna (Isten Igéje? – A ford.). Nem, az ember szabadon megy bele. Lehet az ember egyidejûleg homoszexuális és keresztény?

Idézzük itt az Efezusi levél 5. fejezetét, hogy ezzel kapcsolatban aláhúzhassunk néhány igazságot. Így áll ez a 3. versben:

 

Kicsapongásról és egyéb tisztátalanságról vagy kapzsiságról szó se essék köztetek,

ahogy a szentekhez illik.  Ef 5:3 (SzIT)

 

Menjünk tovább az ötödik vershez:

 

Legyetek meggyôzôdve, hogy semmiféle erkölcstelennek, tisztátalannak, kapzsinak, más szóval bálványimádónak nincs öröksége Krisztus és az Isten országában. Senki ne vezessen félre benneteket üres beszéddel, mert ezek miatt éri Isten haragja a hitetlenség fiait. Tehát ne vállaljatok velük közösséget. Ef 5:5-7 (SzIT)

 

“Senki ne vezessen félre benneteket”. Ha azt gondolod, hogy lehetsz egyszerre keresztény és homoszexuális, akkor saját magadat csapod be. Magadat vezeted félre, magadat csapod be. Talán mások azt mondják, hogy az nem olyan súlyos, és Isten szeretetteljes meg hasonlókat.

Ô szeretetteljes, de szent is és azt mondta, hogy utálja az ilyet. Tehát az ember keresztényként nem tehet ilyet. Aki így él, az nem Isten gyermeke, így nem lehet az, és azt kell mondanunk, úgy, hogy az emberek meghallják: "ne csapjátok be magatokat, kedves embertársaink! Ez a legmagasabb fokú csalás, ha azt hiszitek átverhetitek magatokat. Az ördög mondja, hogy "Lehetsz keresztény, lehetsz jó keresztény és mégis élhetsz így, élhetsz hûségben egy homoszexuális kapcsolatban." Ezt a lélek ellensége mondja, Isten szava azonban valami mást mond, ahogyan a Római levélben olvastuk: eltévelyedés, amely büntetést érdemel.

(Eddig tart a vádiratban szereplô rész. A befejezô részt a Dagens Nyheter internetes kiadásából vettem.)

 

Boldogok, akik megmossák ruhájukat (a Bárány vérében). Hatalmuk lesz az élet fája fölött, és a kapukon mennek be a városba. A kutyák, csalók, erkölcstelenek, … kinn maradnak.

Jel 22:14,15 (SzIT)

 

Lehet-e világosabban mondani? Ha az ember ilyen dolgokat tesz, egy ilyen világban, akkor hazugságban él és nem fog bemenni az Isten országába. Nem megy be. Lehet keresztény, aki bevallottan homoszexuális életet él, élhet így, de akkor nem jut be a mennybe. Aláhúzom, hogy Isten igéje tanítja ezt. Lehet hát egy keresztény homoszexuális vagy leszbikus? Nem, nem lehet. Akkor saját magát csapja be, mondja Isten igéje. Ezek majd szégyennel fognak ott állni azon a napon.

Vajon nem az idôk jele ez a fajtalankodó életstílus? (Lk 17:28)

Igen, Jézus elôhozza ezt többek között Lukács 17. fejezetében, amikor elmondja, hogyan volt Lót napjaiban. Hogyan éltek akkor az emberek. Ettek és ittak, adtak-vettek, ültettek és építettek. Egy nap azonban, amikor Lót elhagyta Szodomát, tûz és kénkô hullott az égbôl és véget vetett mindennek. Ugyanígy lesz azon a napon is, amikor az Emberfia megjelenik.

Miért pusztultak el ezek a városok, miért veszítették el méltóságukat, miért tûntek el a föld színérôl? Azért, mert az emberek homoszexualitásban éltek. Ugyanígy lesz azon a napon, amikor az Emberfia megjelenik, tehát az idôk jelével állunk szemben. Amint az emberek Lót napjaiban éltek, ugyanúgy fognak élni mielôtt Jézus újra eljön. Ez ellen nem tudunk mit tenni.  

Jézus azt mondja, hogy Szodoma életstílusa újra aktivizálódni fog az egész földön az Ô második eljövetele elôtt. Azok, akik ma ezt az életstílust képviselik, szembeszegülnek Isten teremtésrendjével. A Máté 18:6-ot kell itt idéznem, ahol Jézus fogadja a gyermekeket és ezt mondja:

 

De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába és a tenger fenekére vetnék. Mt 18:6 (SzIT)

 

A bûnre csábít kifejezéssel (is) fordítják a megbotránkoztat szót. Mindenki tudja mi ez, ez botrány. Botrány bûnre csábítani egyet is a kicsinyek közül. Most figyelmemet azokra a gyerekekre akarom összpontosítani, akik homoszexuálisok partnerkapcsolataiban nevelkednek. Botrány megfosztani a gyermeket anyjától és apjától. Botrány mondja Jézus. Botrány ilyen kínzásnak kitenni ártatlan gyerekeket. Erôszakot tesznek ezeken a gyerekeken azáltal, hogy anyjuktól és apjuktól, két férfihoz vagy két nôhöz helyezik ôket.

Mondhatja valaki, hogy két férfi vagy két nô ugyanolyan jól felnevelhet egy gyereket. Igen, lehet, hogy fel tudják nevelni, azonban a természet ellen van, Jézus pedig azt mondja, hogy botrány. Ott valaki bûnre vezet egyet ezek közül a kicsinyek közül, akiknek ilyen körülmények között kell felnôniük.

Szodoma mint figyelmeztetô példa több mint 30-szor szerepel a Bibliában. A fajtalanság bûne olyan mélyen fészkelte be magát, hogy a büntetôítéletek viszonttagságai sem képesek az embereket rábírni, hogy hagyjanak fel vele. 

 

A többi ember, aki nem halt meg a csapások alatt, mégsem tért meg gonosz tetteiből, hanem továbbra is imádta a démonokat és az aranyból, ezüstből, bronzból, kőből és fából készült bálványokat, amelyek nem látnak, nem hallanak és nem járnak, nem tértek meg sem a gyilkosságból, sem a varázslatból, sem paráznaságukból, sem a lopásokból. Jel 9:20-21 (SzIT)

 

A büntetések nem tudják meggyôzni az embereket, hogy felhagyjanak a paráznasággal. Vajon ez nem gonosz szellemi hatalmaktól való megszállottság? Ez olyan mélyen gyökerezik az emberben, hogy amikor jön a büntetô ítélet és áthalad világunkon, a fajtalanok nem fognak megváltozni, hanem ugyanúgy folytatják fajtalan életmódjukat. Itt gonosz szellemi hatalmaknak kell lenni, akik fogságban tartják ezeket az embereket.

Egy jó házastársi együttélés megakadályozza a paráznaság bûneit.

 

A kicsapongás veszélye miatt azonban legyen csak minden férfinak felesége és minden asszonynak férje. A férfi teljesítse házastársi kötelességét feleségével szemben, hasonlóképpen az asszony is férjével szemben. Az asszony testével nem maga rendelkezik, hanem a férje, éppígy a férfi testével sem ő rendelkezik, hanem a felesége. Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy azt imádsággal töltsétek. Azután térjetek vissza egymáshoz, nehogy a sátán megkísértsen benneteket, mivel nem tudtok megtartóztatásban élni. 1Kor 7:2-5 (SzIT)

 

Egy jó házasság - ahol a férfi megadja a feleségének amire a nônek szüksége van és ahol a nô megadja a férjnek amire a férfinek szüksége van – megelôzi a paráznaság bûneit mondja Pál. Elôzzétek meg, mondja Pál, különben a Sátán meg tud kísérteni benneteket. Akkor az efféle gondolatok elárasztják értelmünket és az ember olyan kísértést élhet meg, amelybe aztán belebukhat.

Megszabadíthatók-e a homoszexuálisok vagy tovább kell szenvedniük ettôl a hajlamtól?

 

Nem tudjátok, hogy a gonoszok nem öröklik Isten országát? Ne ámítsátok magatokat! Sem tisztátalan, sem bálványimádó, sem házasságtörő, sem kéjenc, sem kicsapongó, … nem örökli Isten országát. Néhányan bizony ilyenek voltatok, de megtisztultatok, szentek lettetek, és megigazultatok Urunk, Jézus Krisztus nevében, Istenünk Lelke által. 1Kor 6:9-11 (SzIT)

 

Isten igéje felkínálja az erôt, hogy tiszta életet élhessünk. A fenti bibliai ige elmondja, hogyan éltek annak elôtte ezek az emberek. Paráznaságban és házasságtörésben, de hagyták, hogy tisztára mossák ôket. Hallelúja … Pál azt mondja a Tituszhoz írt levélben, hogy úgy éltünk mint rabszolgák, kiszolgáltatva mindenféle ösztönnek, de találkoztunk Istenünk és Megváltónk irgalmasságával (vö. Tit 3:3 – a ford). Ô akkor megszabadított minket - hála és dicsôség! - a paráznaság bûneibôl, a homoszexualitásból. Mindettôl megszabadított. Jézus Szodomára és Gomorrára gondolva mondja: Ha ezek hallhatták volna azt az üzenetet, amelyet Kafarnaum hallhatott, megjavultak volna. Jézus tehát azt mondja, hogy az embernek meg kell javulnia. Jézus tehát úgy tekint a homoszexuálisokra, hogy meg kell javulniuk. Fehérre mosták ruháikat, ezért állhatnak Isten trónja elôtt. Egyetlen tisztítószer létezik. Senkinek sem kell hadakoznia a paráznasággal. Senkinek sem kell azt mondania, micsoda küzdelmem van ezen a területen. Mindenki megkaphatja a megváltást, a szabadítást. Az ember megkaphatja, ha akarja.

Megszabadulhatnak a homoszexuálisok ettôl az ördögi erôtôl? Igen, megszabadulhatnak. Hiszen ha a korinthusiak megszabadulhattak azoktól az abnormitásoktól, amelyekben éltek, akkor bárki megélheti ugyanazt a szabadulást. Köszönöm Istennek, hogy Pál ilyen tisztán és világosan megírta ezt a Rómaiakhoz és a Korinthusiakhoz írt leveleiben a szexualitás kérdéseiben. Ha azoknak nem kellett volna ezzel megküzdeniük, akkor most nem olvashatnánk errôl. Akkor azt hihetnék, hogy ez csak a mi kései korunk problémája. Pedig  jelen volt az egész történelem folyamán és Isten minden generációt meg akar szabadítani ettôl a bûntôl. Nem mondhatjuk: Elfogadhatjuk ezt. Nem áldhatjuk meg a kapcsolataikat. Nem érthetünk egyet velük. Nem tehetjük föl kezeinket ezekre az emberekre és nem mondhatjuk: Megáldunk benneteket. Nem tehetjük meg, mert akkor Isten nemtetszését vonnánk a magunk életére.

A Biblia válasza a kérdésre: Vajon a homoszexualitás veleszületett hajlam? Nem, nem az.

A Biblia válasza a kérdésre: Vajon ez gonosz hatalmak játéka az emberrel? Igen, az, ezt így kell értenünk. Amen.

Befejezés és meghívás:

Azt énekeltük: ”Az egyetlen, amit tudok, hogy a kegyelem elég, hogy Krisztus vére elfedi minden bûnöm és tartozásom“.

Sohasem szabad azt gondolnunk, hogy bizonyos emberek a bûnös életük miatt ki vannak rekesztve a kegyelembôl. Pál azt mondja saját magáról, hogy ô volt a legelsô minden bûnös között, aztán mégis túláradó kegyelemmel és irgalmassággal találkozott.

Azt is mondja az 1Kor 6:9-11-ben, amikor a fajtalanságot a többi bûn közötti felsorolásban említi, hogy valamennyi felsorolt bûnbôl megszabadulhat az ember, beleértve a paráznaságot/fajtalanságot is. Amire a fajtalanság rabszolgaságában élô embereknek szükségük van, az a kegyelem túláradása. Így van... Ez érvényes rájuk is. Ezért kell felszólítanunk azokat, akik így élnek, hogy tekintsenek Jézus Krisztus kegyelmére.

Nem ítélhetünk el egyetlen személyt sem… ezt Jézus sem tette sohasem. Ô mindig mély tiszteletet mutatott azon emberek iránt akikkel találkozott… pl. a bûnös asszony a János 8 szerint vagy az asszony a kútnál Szikarban a János 4 szerint. Jézus sohasem alázott meg senkit… hanem a kegyelmet ajánlotta fel nekik.

Mi sem alázhatunk meg senkit, aki bûnben él. A bûnt nem fogadhatjuk el… az embert azonban igen. Hiszen valljuk, amit Pál ír a Tituszhoz írt levélben: Megjelent ugyanis megváltó Istenünk kegyelme minden ember számára, s arra tanít minket, hogy szakítsunk az istentelenséggel és az evilági vágyakkal, éljünk fegyelmezetten, szentül és buzgón ezen a világon. Tit 2:11,12 (SzIT)  Ezt pedig úgy, hogy minden ember felé jóindulatot és irgalmasságot mutatunk, hogy megnyerhessük ôket Krisztusnak. Senkit sem fogunk megnyerni, ha elutasítóak vagyunk.

Aki beszélgetést, vagy közbenjáró imát szeretne, szeretettel várjuk..."

 

Írta: dr. Sörédi Pál 

http://www.karizmatikus.hu/