"Mi Őt hirdetjük, miközben minden embert teljes bölcsességgel intünk és tanítunk azért, hogy Krisztus által minden embert teljességre juttassunk." Kol.1.28

"He is the one we proclaim, admonishing and teaching everyone with all wisdom, so that we may present everyone fully mature in Christ." Col.1,28

2015. július 29., szerda

Meghallgatott Segélykiáltás 2.

Futottam, futottunk a házba a fiammal Mátéval, hogy amennyire csak lehet hideg vízbe tegyük sérült kezét, lábát. Ez hosszú percekig tartott, addigra a család többi tagja is aktivizalódott, ki a rémült és ordító babákkal bíbelődött, más meg próbált saját tudása szerint mentő ötletekkel segíteni.
De hogyan tovább? Most hosszú az út Pestig és amúgy is, melyik kórházba menjünk? Az idő is sürgetett főképpen a keze miatt. Szinte biztosnak láttam a maradandó jelleget vagy rosszabbat. Ekkor tájt csúszott ki az első imának nem mondható nyöszörgés a számból, amely inkább segélykiáltás volt, de többre nem futotta. Próbáltuk hideg rongyban tartani a sérült lábát, kezet, mert a fájdalom nagy volt és érthetően nem bírta traumát.
Ekkor tudtam meg, hogy egy csoport már ima támogatást nyújt, kiált Istenhez megoldásért.
Mentőt hívtam, jobbnak láttam és bíztam a gyors kiszállásban, ami soknak tűnt végülis, de mégsem volt az.

Nagyon korszerű, gyermekbarát, alapítványi rohamkocsi érkezett, akiknek előzetesen adtam az adóm 1%át. Rövidesen megérkeztek a kórházba
Az út alatt angyali segítsége volt Máténak, elaludt.  Mint kiderült  a közbenjáró imaharcosok angyalt láttak a kocsi körül intézkedni. Nekem picit később sikerült a kórházba érnem autóval, utasokkal.
Az első csoda, hogy nem tartottak bent, hazamehettünk.
Ezután naponta jártunk a kórházba kötés cserére, és mindannyiszor kisebb altatásban részesítették Mátét a seb mélysége miatt, ami neki és nekünk is megterhelő volt. Összes szabim ráment, majd Anyósom és sógornőm felügyelt az otthon marad leányzóra.

Sajnos a keze nem nagyon akart gyógyulni így felvetült a bőr transzplantáció, ettől és következményeitől nagyon aggódtunk, így Klárival ima harcba és böjtölésbe kezdtünk. Sok álmatlan éjszakát éltünk meg közösen a rémálmok gyötrése miatt, és csak remélni tudtuk, hogy nem marad súlyos, de egyáltalán bármilyen lelki károsodás sem Mátén...

Hetek teltek el, az ima hatására a sebek gyógyulásnak indultak és már nem kellett naponta kórházba járni ami jót tett a léleknek. Az ima hatására kegyelemből, mindössze  néhány napja tudjuk azt, hogy nem kell a műtét, hálát adunk ezért folyamatosan, ez a legnagyobb csoda.
A kötést is a héten elhagyhatjuk, ez egy újabb csoda.

A Windows Phone-telefonomról küldtem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése